Meszes

Területe: 1.140 hektár. 1950-ig az abodi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től önálló tanácsú község volt. 1969-től Szalonna társközsége, majd az 1989-es rendszerváltást követően újra önálló. A körjegyzőség központja Szalonna.
„Hornyák Gyula: A királyné faluja, Meszes című könyve megvásárolható az Önkormányzatnál"
Első írásos említése 1317-ből származik Mezes megjelöléssel. A későbbi oklevelekben a Messes, Mestes, Mézes alakokat találjuk. A név eredetét egyesek a mészkőfejtéssel, mészkőégetéssel hozzák összefüggésbe. Mások szerint a méhészkedéssel, mészkészítéssel kapcsolatos értelmezés sem kizárt. Királynéi birtok volt. A 17. században a Rákóczi és Lorántffy család is birtokos a községben. A hadászatilag fontos szendrői vár közelsége miatt a török támadások gyakori célpontja. Hódoltsági terület. A szatmári béke (1711) után a kamara lefoglalja a Rákóczi javakat, birtokosai ezután Csáky, Losonczy, Zsarnay, Hodossy, Gombos, Vattay családok lettek. 1945 előtt nagybirtok nem volt a határában. Termelőszövetkezete 1961-ben alakult és ez egyesült 1969-ben a szalonnai és martonyi tsz-el Tókörnyéke Mgtsz. néven, szalonnai központtal.
Határában található a Rakaca- víztározó.