„Borban az igazság” - Császtai gyalogtúra

A szőlőhegy Edelény központjától alig hat kilométerre fekszik. Az Aggteleki-karszt lábánál, a Bódva-völgyi medencét északról határoló dombok és völgyek ölelésében. A Császta a Sajó és a Bódva folyók között húzódik meg, s a környék magaslatai közé tartozik. A császtai szőlőhegy Edelény egyik gyöngyszeme, a környék kedvelt kiránduló- és piknikezőhelye. A természeti környezettel harmóniában létrejött kultúrtáj egy sajátságos, alapvetően a Dunántúlra jellemző, de Észak-Magyarországon is elterjedt hagyományos tájhasználat, a szőlőhegyek világának megmaradt képviselője. A felvidéki stílusban épült harangtorony, a megszépülő présházak, a Szőlős-gazda szobra, vagy a Barátok borkútja Császta megújulásának adják tanújelét, és a helyi közösségnek a tájjal való újra megerősödő kapcsolatát is szimbolizálják.
Az Északerdő Zrt. által kihelyezett információs tábláról megismerhetjük a terület történetét. A Császta hajdan a borsodi földvár egyik birtoktartozéka volt, itt laktak a várjobbágyok, századosok, akik a várkatonák élén teljesítettek szolgálatot. Nevét 1219-ben említik először. Állítólag a tatárjáráskor a lakosság a császtai nagy pincében talált menedéket. Egy régi rege szerint a muhi csatából menekülő IV. Béla király is megszállt a közeli Puszta-Edelény zárdájában és a királyi koronát a császtai pince egyik mellékágának mennyezetén található lyukba rejtették el.
A tatárjárást követően a területen főleg gabonát és bort termeltek, melyre a felaprózódott várbirtok mindegyik birtokosa büszke volt. A hegy a XIX. században került Edelényhez. A szőlőhegy birtokosai közül mindenféleképpen ki kell emelnünk a Lónyai családot, az emléküket mindmáig híven ápolják. Egy hatalmas faszobor a császtai szőlősgazdáknak állít emléket. Mazur József fafaragó művész alkotása a “Szőlősgazda”.
A Császta hegyen 2004-ben társadalmi összefogással megépítették a császta-hegyi harangtornyot, amely a hegyközség jelképévé vált, majd két évvel később annak közelében fedett kőszínpad épült, és fából készült pavilonokat állítottak fel. 2007-ben a II. Császtai Búcsú keretében felavatták az adományokból, és Kiss Ferenc főadományozó jóvoltából megépített Császtai Kálvária részeként a Golgotát, majd egy évvel később, 2008-ban Seregélyi István nyugalmazott egri érsek pedig felszentelte a stációkkal kiegészült Császta Szőlőhegyi Kálváriát.
Romjaiból feltámadva, teljesen megújulva magasodik a pincesor fölé az egykori uradalmi borház. Az épület alatt több ágon is mélyen a szőlőhegy gyomrába nyúlik a pincerendszer.

A „hegyen” faszerkezetes kilátó is épült, ahonnan pazar kilátásban lehet részetek. A 16 méteres létesítményt az Edelény várost határoló császtai zártkertek kitűnő szőlőtermő lankáin túl, az erdőtömb peremén építették meg. A négyszögletes, háromszintes, fa szerkezetű kilátó a 280 méteres dombtető dísze lett. Legfelső szintjéről páratlan kilátás nyílik a környékre és a Bükkre, tiszta időben pedig akár a Tátra panorámájában is gyönyörködhet a turista. A pár órás séta remek kiegészítője lehet az edelényi kastély megtekintésének.