Boldva

Miskolctól 15 kilométerre északra fekszik. A település a Bódva folyóról kapta a nevét. A honfoglaló magyarság 895-ben telepedett meg itt, de írásos emlékek csak a 13. században említik a települést, Buldua néven. 1175 és 1180 között bencés apátsági templom épült Boldván. A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt apátságot a Pray-kódex (régebbi nevén Sacramentarium Boldvense) részét képező "Pozsonyi évkönyv"-ben említik először 1203-ban, amikor a templom leégett: "monasterium sancti johannis comburitur iuxta bulduam situm". Feltehetőleg itt született legrégebbi összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk, a Halotti beszéd. 1285-ben a második tatárjáráskor a tatárok által felgyújtott templom leégett, a mellette álló monostor elpusztult. A túlélő szerzetesek Somogyvárra menekültek, a bencés apátság megszűnt. A templomot később újra felépítették és a falu plébániatemplomaként használták, jelenleg református templom.